Általában a Belügyi Alapokról

Az Európai Bizottság a migrációs áramlások kezelésének és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség biztonságát érő fenyegetésekre való reagálás érdekében a 2014–2020-as időszakra az alábbi alapokat hozta létre:

  • Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
  • Belső Biztonsági Alap

A források felhasználását a stratégiákra alapozott, a hét éves időszakot felölelő nemzeti program szabályozza, amelynek Bizottság általi jóváhagyását követően kezdődhet meg a támogatások igénybevétele. A Kormány az Európai Unió által a 2014–2020 közötti európai uniós programozási időszakra vonatkozóan elfogadta a Belső Biztonsági Alaphoz kapcsolódó hétéves szakpolitikai stratégiát az 1691/2013. (X. 2.) Korm. határozatával, továbbá a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiát a 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozatával.

Az Európai Unió a Belügyi Alapokból megvalósítandó projektekhez 75%-os uniós támogatást nyújt, amelynek mértékét évente határozza meg. A fennmaradó 25%-os forrást hazai költségvetés biztosítja.

A Belügyi Alapok azonos finanszírozási mechanizmussal fognak működni az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott általános a Belügyi Alapok megvalósítását érintő általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU rendelet (továbbiakban: horizontális rendelet) alapján, amely tartalmazza az általános szabályokat, és amelynek jogszabályi háttereként hatályba lépett az EU új Pénzügyi Rendelete is.

A Felelős Hatóság csalás ellenes fellépése

Az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (4) bekezdése értelmében – összhangban az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az  Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 számú rendeletének 63. cikk (2) bekezdése c) pontjával – a tagállamok hatékony – azaz megfelelő visszatartó erővel bíró, ugyanakkor arányos – megelőző intézkedések kidolgozására kötelesek a csalás elleni küzdelem területén. Ugyanezen jogszabály 21. cikk h) pontja alapján a tagállamoknak az általuk kialakított irányítási és kontrollrendszerek révén biztosítaniuk kell az esetleges csalások megelőzését, felderítését és a csalással okozott sérelem megfelelő orvoslását.

A Felelős Hatóság az integritás, az objektivitás, a tisztesség alapelvének megfelelően, saját tevékenységével szemben magas szintű jogi, etikai és erkölcsi követelményeket támasztva, teljes mértékben elkötelezett a csalás és a korrupció elleni küzdelem iránt. A Felelős Hatóság a csalások megelőzése, illetve felderítése érdekében mind rendszerszinten, mind pedig az egyes projektek végrehajtásával összefüggésben törekszik a csaláskockázatok beazonosítására, valamint eredményes és arányos csalásellenes intézkedések alkalmazására.

A Felelős Hatóság munkájában részt vevő munkatársak kötelesek a fentieknek mindenben megfelelő magatartást tanúsítani a támogatói tevékenység, illetve a projektmegvalósítás során.

Bárkinek, aki az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő csalással vagy korrupcióval kapcsolatos gyanút észlel, lehetősége van arra, hogy a gyanút jelezze az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felé. A csalásgyanú bejelentésével kapcsolatos további információk az OLAF honlapján elérhetők:

https://ec.europa.eu/anti-fraud/olaf-and-you/report-fraud_hu