Az Európai Unió Bizottsága a 2021 2027-es időszakra Magyarország Belügyi Alapokra vonatkozó programjait 2022. december 22-én jóváhagyta. A programok magyar nyelvű rövid összefoglalói valamint a teljes programok angol nyelven a lentiekben érhetőek el.

Hungary's programmes for the period 2021-2027 of Home Affairs Funds were approved by the Commission of the European Union on 22 December 2022. Short summaries of the programmes in Hungarian and the full programmes in English are available below.

BELSŐ BIZTONSÁGI ALAP PLUSZ PROGRAM

A BELSŐ BIZTONSÁGI ALAP PLUSZ PROGRAM RÖVID BEMUTATÁSA

A Belső Biztonsági Alap Plusz (a továbbiakban: BBA Plusz) programjának  általános célja a súlyos és szervezett, határon átnyúló bűnözés – beleértve a terrorizmust és a korrupciót is – elleni fellépés, illetve az e területekre irányuló megelőzési tevékenység fokozása.

A BBA PLUSZ PROGRAM FORRÁSKERETE

A BBA Plusz teljes forráskerete 18,88 milliárd forint hazai társfinanszírozással együtt (373,9 forint/euró tervezési árfolyam mellett).​

Rendelkezésre álló uniós támogatás egyedi célkitűzésenként:

• Bűnügyi információcsere fokozása: 2,80 md Ft
• Műveleti együttműködés fokozása: 6,60 md Ft
• Bűnüldözés és bűnmegelőzés fokozása: 8,66 md Ft
• Technikai segítségnyújtás: 0,82 md Ft

A BBA PLUSZ CÉLJA

 A BBA célok megvalósítása 3 egyedi célkitűzés köré csoportosítható:

1. Bűnügyi információcsere fokozása
2. Műveleti együttműködés fokozása
3. Bűnüldözés és bűnmegelőzés fokozása

1. Egyedi célkitűzés: Bűnügyi információcsere fokozása

Magyarország célja az információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódóan a bűnügyi felderítésekkel és nyomozásokkal kapcsolatos digitalizáció javítása, az interoperabilitás biztosítása és az adatcserét támogató ismeretek terjesztése.

A tervezett tevékenységek keretében a terrorizmus elleni fellépés érdekében sor kerülhet az utasforgalmi adatbázisok fejlesztésére, valamint az ujj-, tenyérnyomatok és DNS profilok dinamikusabb cseréjére a szervezett bűnözés további formái ellen történő küzdelem jegyében. Emellett tervezett többek között az emberkereskedelem áldozatainak azonosítását és irányítását támogató rendszer fejlesztése.

A beavatkozások a bűnügyi együttműködés számszaki fokozására és minőségének javítására irányulnak, hozzájárulva így a rendészeti ágazatban a pontosabb és dinamikusabb döntéshozatali mechanizmushoz, az információ-megosztási folyamatok végrehajtásának hatékonyság-növeléséhez.

2. Egyedi célkitűzés: Műveleti együttműködés fokozása

Az operatív együttműködés terén cél a közös nyomozócsoportok, a nemzetközi műveletek, az akciónapok és a közös szolgálatellátások számának növelése, az együttműködés formáinak minőségi javítása. A műveletek hatékony végrehajtásához építeni szükséges a szakértők közösségét, beleértve az összekötő tisztviselői hálózatot is és biztosítani kell a műveletek végrehajtásához szükséges technikai feltételeket.

A tervezett beavatkozások keretében többek között a kábítószer-kereskedelem és a migráns csempészés elleni fellépés érdekében sor kerülhet a felderítési és mobilitási képességek fejlesztésére, valamint a forenzikus és analitikai kapacitások javítására a szervezett bűnözés további formái, így a kiberbűnözés és a környezeti bűncselekmények ellen történő küzdelem jegyében. Emellett tervezett a közös együttműködési formák – nyomozócsoportok, járőrszolgálatok, akciónapok – érvényre juttatása például a gazdasági, pénzügyi és korrupciós bűncselekmények visszaszorítása, valamint a vagyonvisszaszerzés hatékonyságának növelése céljából.

A fejlesztések áthidalhatják nemzeti határok jelentette jogi és földrajzi akadályokat, lehetővé téve ezáltal a bizonyítékok gyors és hatékony összegyűjtését.

3. Egyedi célkitűzés: Bűnüldözés és bűnmegelőzés fokozása

A kompetenciafejlesztés és tudásbővítés területén cél a nemzetközi képzési központok fejlesztése, valamint a szakmai és idegen nyelvi képzések támogatása. Emellett tervezett a nemzetközi és nemzeti hálózatok által végzett rendészeti szakmai tevékenységek előmozdítása és a bevált gyakorlatok megosztása. A fejlesztések nyomán Magyarország a súlyos és szervezett határon átnyúló bűnözés elleni fellépés egyes területeit célzó képzések terén – például a forenzikus vagy az elemzési képességek alkalmazása tárgyában – a régió egyik meghatározó szereplőjévé válhat. Tervezett a szakemberek közötti kapcsolati hálózat bővítése, valamint az állami, az üzleti, az egyházi és civil szektor közötti együttműködés elmélyítése, különösen a kiberbűnözés, illetve az emberkereskedelem területét illetően.

A technikai fejlesztések és kapacitásépítés esetében cél a felderítési és nyomozati tevékenységet támogató képességek, ezen belül különösen a laboratóriumi és analitikai tevékenységek, valamint a biztonsági és rezilienciát (veszélyhelyzetekkel, ember által szándékosan okozott válsághelyzetekkel szembeni ellenálló képességet) támogató funkciók fejlesztése. Szükséges olyan képességek kialakítása, amelyek időszerűen reagálnak a bűnözői közösség által már alkalmazott modern technológiákra főképp az igazságügyi szakértői szintű tevékenység, így például a kábítószervizsgálatok támogatása révén. Mindemellett a fejlesztések növelik az ellenálló képességet és a biztonsági fenyegetésekre való megfelelő reagálás képességét többek között a biológiai, vegyi, nukleáris és radioaktív anyagokat, illetve ezekkel kombinált robbanóanyagokat érintően elkövetett jogsértésekhez kapcsolódóan.

A prevenciós tevékenység és az áldozatsegítés tekintetében cél a lakosság egyes csoportjainak differenciált módon történő megszólítása változatos eszközrendszer alkalmazásával többek között a kiberbűnözés és kábítószerbűnözés jelentette veszélyekre reflektálva. Tervezett továbbá az áldozatoknak nyújtott szolgáltatások minőségének és mennyiségének növelése kiemelten az emberkereskedelem tárgyköréhez kapcsolódva. A fejlesztések a megelőzési intézkedések és áldozatközpontú megközelítés fokozására irányulnak, hozzájárulva az ismételt áldozattá válás csökkenéséhez és a rendészeti szektor szélesebb körű társadalmi támogatáshoz.

HATÁRIGAZGATÁSI ÉS VÍZUMPOLITIKAI ESZKÖZ PLUSZ PROGRAM

A HATÁRIGAZGATÁSI ÉS VÍZUMPOLITIKAI ESZKÖZ PLUSZ PROGRAM RÖVID BEMUTATÁSA

A 2021-2027 uniós költségvetési időszakban a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Plusz (a továbbiakban: HAVE Plusz) program  ad lehetőséget a schengeni külső határok igazgatásához és az Európai Unió közös vízumpolitikájának érvényre jutásához kapcsolódó fejlesztések megvalósítására.

A HAVE PLUSZ PROGRAM FORRÁSKERETE

A HAVE Plusz teljes forráskerete 38,43 milliárd forint hazai társfinanszírozással együtt (373,9 forint/euró tervezési árfolyam mellett).

Rendelkezésre álló uniós támogatás egyedi célkitűzésenként:

• Az európai integrált határigazgatás támogatása: 29,77 md Ft
• A közös vízumpolitika támogatása: 6,96 md Ft
• Technikai segítségnyújtás: 1,70 md Ft

A hatályos nemzeti szabályozás szerint a pályázati felhívások megjelentetése előtt éves fejlesztési keret (a továbbiakban: ÉFK) készíti elő és foglalja össze a korábban jelzett szakmai igényeket.

A HAVE PLUSZ CÉLJA

A szakpolitikai célok megvalósulásának elősegítése érdekében a HAVE Plusz tervezett programstruktúrája az alábbi 2 célkitűzést foglalja magában:

1. Az európai integrált határigazgatás támogatása
2. A közös vízumpolitika támogatása

1. Egyedi célkitűzés: Az európai integrált határigazgatás támogatása

Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb szárazföldi külső határaival kíván rendelkezni a programidőszak során. Ennek során az európai integrált határigazgatás nemzeti elemeinek végrehajtását az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (EBCGA) együttműködve valósítja meg. A határok biztonságát érintő azonosított kihívásokra történő hatékony intézkedések a nemzeti helyzetismeretet és reagálási képességet érintő fejlesztésekkel, valamint új technológiák alkalmazásával magas szintű biztonságot teremt úgy a maga, mint a többi schengeni tagállam javára. A szomszédos, tranzit, és migrációt kibocsátó harmadik országokkal, valamint a tagállamokkal széles körű együttműködés valósul meg.

A magas szintű teljesítményt megbízható, jól képzett professzionális személyi állomány, speciális határőrizeti szervezetek, széleskörű koordináció és együttműködés, valamint a legmodernebb technológiák fogják biztosítani.

A célkitűzés fejlesztési koncepciója az alábbiak szerint foglalható össze az egyes szakterületeken:

• Határőrizet: A célkitűzés a felderítő és reagáló képességekben jelentkező szakmai igények kielégítésére fókuszál. A szárazföldi járműállomány mennyiségi és minőségi fejlesztésén túl a stabil és mobil hőkép-felderítő rendszerek új technológiákkal történő kiegészítésére törekszünk. A beszerzett eszközök egy rendszerbe integrálása további élőerő bevonása nélkül növelheti a határellenőrzés hatékonyságát. Ezek összhangban vannak az EBCGA technikai és operatív stratégiájával, Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájával, valamint kapcsolódnak a külső határok igazgatásával összefüggő feladatok helyszíni értékelő látogatásról készült jelentés (a továbbiakban SCH-EVAL) ajánlásaihoz.
• Mélységi ellenőrzés: Az illegális bevándorláshoz kapcsolódó jogsértő cselekmények felfedésére nem csak a határátkelőhelyeken és a külső határok közvetlen közelében, hanem a schengeni területen belül is sor kerül, ezért a tervezett fejlesztések sem szorítkozhatnak kizárólag a határmenti területekre. Magyarország célja, hogy fejlessze a jelenleg rendelkezésre álló, a külső határok biztonságos ellenőrzését támogató, a schengeni területen belül jogszerűtlenül tartózkodó személyeket hatékonyan kiszűrni képes határrendészeti alakulatokat. Speciális technikai eszközök, járművek, és a végrehajtó személyi állomány képzését tervezzük, amelyet a Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégia célkitűzései is megerősítenek.
• A kockázatelemzési képesség és a határok előtti területekről alkotott hírszerzési kép fejlesztése: Az intézkedés két súlypontja a hatóságok közötti együttműködés és a közös kockázatelemzés fejlesztése, valamint a megfelelő helyzettudatosság megteremtése és a kockázatelemzési képességek növelése (melyben kiemelt jelentőséggel bír az adatszolgáltatást és információáramlást biztosító Európai Határőrizeti Rendszer, az EUROSUR).
• Az EBCGA-val, valamint a más tagállamokkal és harmadik országokkal történő együttműködés fejlesztése: Az intézkedés a műveleti együttműködésen túl az állandó alakulat felállításának nemzeti feladatait is támogatja.
• A jogszerű utazás elősegítése, valamint a határforgalom hatékony ellenőrzése: Az intézkedés a határátkelőhelyek infrastrukturális és IT fejlesztésére koncentrál, amelyben a fő hangsúly az új technológiák bevezetésére és az automatizálásra helyeződik. Magyarország célul tűzte ki az „okos határátkelőhely” létrehozását, amely a szárazföldi határátkelőhelyeken automatizált vagy részben automatizált rendszerek alkalmazását, valamint a járművek automatizált átvizsgálását foglalja magában.
• A határigazgatás területén működtetett nagyméretű informatikai rendszerek felállítása és továbbfejlesztése: Az intézkedés legnagyobb fejlesztési igényű feladata a határforgalom-ellenőrzésben az európai határregisztrációs rendszer (továbbiakban EES) hatékony alkalmazása. Magyarország célja, hogy az EES bevezetését követően a határátléptetést elősegítő és kapcsolódó IT rendszerek (pl. ETIAS, SIS II, AFIS) interoperábilis és megbízható módon működjenek.
• K+F támogatása: Az intézkedés célja a szakmai fejlesztési igények kiszolgálása, valamint a nemzetközi biztonsági kutatási projektek eredményeinek hazai felhasználása. Az EBCGA kidolgozás alatt álló eszközbeszerzési sztenderdjeihez történő alkalmazkodás érdekében további cél egy eszköz- és módszerspecifikus követelményeknek megfelelő minősítési eljárásrend kidolgozása, és a határőrizeti technológiai fejlesztések magas színvonalú támogatása.
• Képzés támogatása: Az intézkedés célja a határellenőrzést végrehajtó személyi állomány szakmai és nyelvi továbbképzése.

2. Egyedi célkitűzés: A közös vízumpolitika támogatása

Magyarország célja a vízumkérelmek gyors, ügyfélbarát és biztonságos feldolgozása, amely elsősorban a vízumkérelmezés elektronikus térbe helyezésével, és a döntéstámogató szakértői és IT kapacitások széles körű biztosításával érhető el.

Ennek érdekében – a fejlesztés alatt álló EU-s online portál zavartalan működésének sérelme nélkül – nemcsak a vízumkérelmezők számára elérhető elektronikus kérelmezési platform, valamint az eljáró ügyintézők számára kialakított felhasználói felületek kifejlesztése szükséges, hanem a vízumkiadást támogató kockázatelemzési rendszerek és minőségbiztosítási mechanizmusok technikai megújítása is elengedhetetlen. A vízumfelhasználások visszaellenőrzési automatizmusainak kialakítása a vízumhatóságoknál segíti a jogszerű utazókat és megelőzi a vízumokkal való visszaéléseket.

A biometrikus adatokon alapuló ügyfélazonosítás támogatását a vízumeljárásokban az arcképmás felismeréssel és látens ujjnyomat használatának lehetőségével segíti elő az intézkedés, amely a magyar személyi okmányok kiállítása során alkalmazott arckép-azonosítás átültetését jelentené a vízumkiadási (valamint a más intézkedésekben támogatott határellenőrzési) technológiákba.

A vízumeljárásokban várható digitális térhódításra tekintettel HU az új konzulátusok megnyitása helyett az elektronikus kérelmezés fejlesztésére koncentrál. Ez nem nélkülözheti azonban a meglévő kapacitások működőképességének biztosítását valamint a személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményekhez kapcsolódó ügyfélbarát légkör kialakítását.

Számolva a személyes megjelenés szerepének folyamatos csökkenésével a konzulátusok átfogó infrastrukturális fejlesztése ugyan nem szükséges, de a megfelelő konzuli lefedettség biztosításához, valamint a döntéshozatali idők és konzuli munkaterhek optimalizálásához konzulok rövid távra, csúcsidőszakok kezelésére történő kihelyezése lesz szükséges.

A célkitűzés fejlesztési koncepciója az alábbiak szerint foglalható össze az egyes szakterületeken:

• A vízumkérelmezők számára nyújtott hatékony és ügyfélbarát szolgáltatások: Az intézkedés célja a vízumkérelmezésben várható digitális generációváltás (e-vízumkérelem és e-vízum) megvalósítása, valamint megfelelő számú konzuli személyzet kiküldését és a kérelmezési csúcsidőszakok kezelése.
• A vízumpolitika egységes értelmezésének továbbfejlesztése körében a jó gyakorlatként kialakított konzuli továbbképzési rendszer fenntartása mellett szükséges a külképviseleti vízumkiadás hatékonyságának folyamatos minőségbiztosítási célú monitorozása, a vízumkiadási gyakorlat helyi specifikumokhoz is igazodó egységesítése, valamint a tapasztalatok megosztása. Ennek alapjait a 2014-2020 pénzügyi időszak forrásainak felhasználásával már megteremtettük, amelynek továbbfejlesztésével hatékonyabban juthatnak érvényre a közös vízumpolitika célkitűzései.
• A tagállamok közötti együttműködés fejlesztése: Az intézkedés egyrészt az okmány- és vízumtanácsadó szakdiplomata hálózat fenntartása és fejlesztését, valamint a jó gyakorlatok átadását támogatja. A szakértőként kihelyezett rendőrök és bevándorlási szakemberek évek óta sikerrel támogatják a konzulok tevékenységét.
• Vízuminformációs Rendszer (VIS) és kapcsolódó szakrendszerek: Az intézkedés a VIS és kapcsolódó szakrendszerek fejlesztése mellett az interoperabilitás biztosítására is hangsúlyt helyez.

MENEKÜLTÜGYI, MIGRÁCIÓS ÉS INTEGRÁCIÓS ALAP PLUSZ PROGRAM

A MENEKÜLTÜGYI, MIGRÁCIÓS ÉS INTEGRÁCIÓS ALAP PLUSZ PROGRAM RÖVID BEMUTATÁSA

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: MMIA Plusz) Programjának általános célja a harmadik országokból érkező migráció kezelése. Kiemelt célként jelenik meg Ukrajna orosz invázióját követően az Ukrajnából menekülők befogadása, segítése, társadalmi beilleszkedésük támogatása.

Az MMIA PLUSZ PROGRAM FORRÁSKERETE

Az MMIA Plusz teljes forráskerete 26,99 milliárd forint hazai társfinanszírozással együtt (373,9 forint/euró tervezési árfolyam mellett).

Rendelkezésre álló uniós támogatás egyedi célkitűzésenként:

• Menekültügy: 6,91 md Ft
• Legális migrációs: 8,82 md Ft
• Fenntartható visszatérés: 10,10 md Ft
• Technikai segítségnyújtás: 1,16 md Ft

Az MMIA PLUSZ CÉLJA

Az MMIA célok megvalósítása 3 egyedi célkitűzés köré csoportosítható:

1. a menekültügy szakterületén, beleértve az Ukrajnából érkező ideiglenes védelemre jogosultakat is, a menedékkérőknek, ideiglenes védelemre jogosultaknak védelem nyújtása, ellátásuk biztosítása, a befogadó intézményrendszer korszerűsítése, állagmegóvása, a menedékjogi eljárások fejlesztése, valamint a szakterületen dolgozó munkatársak képzése a cél;
2. a legális migráció keretében Magyarországra legálisan érkező harmadik országok állampolgárainak társadalmi beilleszkedését, beleértve az ideiglenes védelemben részesített Ukrajnából menekülőket, valamint a harmadik országok állampolgárainak ügyintézésével foglalkozó hivatali munkatársak képzését támogatja a program;  
3. a visszatérés területén a program támogatja a Magyarországra történő belépés és tartózkodás feltételeit nem teljesítő harmadik országbeli állampolgárok számára a humánus, az önkéntes visszatérést előnyben részesítő hatékony és fenntartható visszatérés lehetőségét, a visszatérési eljárások felgyorsítását, valamint az intézményrendszer korszerűsítését.

1. Egyedi célkitűzés: Menekültügy

A menekültügyi rendszer kapacitásának támogatása

Kiemelt feladat a szakterületen dolgozók folyamatos képzésének biztosítása, a képzések középpontjában a Közös Európai Menekültügyi Rendszer áll az Európai Menekültügyi Ügynökség által kidolgozott modulok felhasználásával.

A menekültügyi eljárások hatékonyságát az olyan eszközök használata is növeli, amelyek időt és költségeket takarítanak meg és biztosítják a folyamatosságot egy járvány esetén is. A program támogatja a menekültügyi eljárások fejlesztését az informatika új vívmányainak felhasználásával. Az informatikai rendszerek fejlesztése leegyszerűsíti a menedékkérők és az Ukrajnából érkező menekülők számára az intelligens eszközökön és alkalmazásokon keresztül hiteles, általános és akár személyre szabott információk átadását. Az információkhoz való gyors hozzáférés különösen az Ukrajnából érkezők esetében vált még fontosabbá, hogy már Magyarországra való belépésükkor valamennyi fontos információt megkapjanak. Esetükben a már kialakított segítőpontokon (Záhonyban, Lónyán, Barabáson, Beregsurányban és Tiszabecsen) folyamatosan biztosítani kell fogadásukat.

A program külön foglalkozik a kísérő nélküli kiskorúakkal. A program támogatja a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók és a gyámok képzését is.

2. Egyedi célkitűzés: Legális migráció

Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása

A hiányszakmák és a nagyberuházások esetében szükség lehet harmadik országokból (szakképzett) munkaerő bevonására. A munkaerő-közvetítő ügynökségek a magyar munkáltatók által bejelentett munkaerőigények alapján a szükséges munkaerőt harmadik országokból toborozzák. A toborzott munkavállalók magyar munkaerőpiacra való beilleszkedésének megkönnyítése érdekében a program támogatja a harmadik országokban a tájékoztatás és a szolgáltatások nyújtását.

Társadalmi beilleszkedés

A harmadik országok állampolgárainak, beleértve a nemzetközi és ideiglenes védelemben részesülteket is, munkaerő piaci és társadalmi beilleszkedését könnyíti meg az intézkedés. Az Ukrajnából érkezett menedékes jogállással rendelkezők jelentik a legnagyobb célcsoportot.

A program támogatja mindazon hivatali dolgozóknak a képzését, akik munkájuk során közvetlenül találkoznak a harmadik országok állampolgáraival.  

3. Egyedi célkitűzés: Fenntartható visszatérés

Infrastruktúra, eljárások és szolgáltatások fejlesztése

A hatékony kitoloncolási politika egyik eszköze az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetek konzekvens alkalmazása, illetve azok – európai uniós standardoknak megfelelő – humánus végrehajtása.

Az őrzött szállások állagmegóvása, illetve az uniós standardoknak megfelelő rekonstrukciója, és a szolgáltatások színvonalának bővítése folyamatos feladat. Ennek megfelelően Nyírbátorban egy külön szektor kerül kialakításra az egészségügyi és pszichiátriai elkülönítés és gyógykezelés országos szintű végrehajtására, valamint a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság őrzött szállásának tervezett felújításával a befogadó intézmény megfelel majd valamennyi hazai és uniós előírásnak.

A Rendőrség számára folyamatos prioritás a harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatba kerülő állomány minél szélesebb körű felkészültsége. Ennek érdekében továbbra is cél az érzékenyítő, interkulturális, meghallgatás technikai tréningek megszervezése az őrzött szállás, valamint az idegenrendészeti hatósági munkát végző állománya részére.

Méltóságteljes és fenntartható visszaküldés

A visszafogadások terén Magyarország aktívan részt vesz az uniós szintű együttműködésben annak érdekében, hogy új megállapodások megkötésére kerüljön sor az Európai Unió és a harmadik országok között. Az egyik legfontosabb cél a keleti- és nyugat-balkáni útvonalon érkező illegális bevándorlók származási országaival való uniós szintű visszafogadási programok létrehozása.

Ezzel párhuzamosan fokozódni fog az Európai Határ és Parti Őrséggel az együttműködés több területen is. 

Támogatott önkéntes visszatérés és a reintegráció elősegítése

Az önkéntes hazatérők megfelelő tájékoztatásának kiemelt szerepe van. Az önkéntes hazatérési programok részét kell, hogy képezze a megfelelő, célirányos tájékoztatási stratégia kialakítása, amely eljut minden érintetthez. A hazatérések támogatása során fontos szempont, hogy a hazatérők ne váljanak ismét migránssá, ezért olyan rugalmas reintegrációs támogatások biztosítása szükséges, amelyek segítséget nyújtanak a hazatérők helyzetének, életkörülményeinek javításában.

Együttműködés harmadik országokkal

Az Európai Unió számára prioritás a kitoloncolások hatékonyságának fokozása. Ennek fő eleme és alapja a különböző (politikai, gazdasági stb.) megállapodásokon nyugvó visszafogadási egyezmények megkötése, illetve a meglévő egyezmények végrehajtásának hatékonnyá tétele. Az Európai Unió várhatóan számos, migrációt kibocsátó országgal, illetve tranzitországgal köt visszafogadási megállapodást, valamint további tárgyalásokat folytat a meglévő egyezmények alkalmazásának kikényszerítése érdekében. Az egyezmények megkötésével Magyarországnak is feladata keletkezik annak érdekében, hogy végrehajtási megállapodások megkötésével, illetve a megfelelő szakmai együttműködés kialakításával érvényt szerezzen az azokban foglaltaknak.